Sikertelen a Városőrség

január 11 at 2:09 du. (Jegyzet)

Cikkünket Jacob Angelus-nak, a Városőrség parancsnokának ajánljuk, a legjobb szándékkal.  

Tegnap két esetben is sikertelenül jártak a Városőrség tisztjei arrogáns fellépésüknek köszönhetően. első esetben Marcus Crystos “utcai bíró” dörömbölt be nem túl udvariasan a Belső Városban található ékszerboltba, hogy előkerítsen egy bizonyos Azorostort. Miután sikerült bejutnia, fennhangon követelte az említett férfiú előkerítését, az ékszer üzlet személyzete azonban közölte, hogy sosem hallottak róla, és határozottan felkérték a hely elhagyására, nem törődve az utcai bíró szájából rájuk záporozó, életüket és testi épségüket is érintő fenyegetésekkel.

Igen hasonlóan járt Symour Exodis városőr hadnagy is, midőn tegnap este úgy döntött, egy társával elmegy a Ceryning birtokra, hogy a Kincstártól igényelje a Városőrség zsoldját. Greg Ceryning gróf személyesen fogadta a hadnagyot, aki azonban az udvariasság valamennyi szabályára fittyet hányva követelte tőle az összeg azonnali átadását, közben pedig szerét ejtette még annak is, hogy a gróf személyes vendégét, Nodlehs de Lauront is becsmérelje. Mután még azt sem volt hajlandó hitelt érdemlően igazolni, hogy ő jogosult az összeg átvételére, továbbá annak pontos összegéről sem tudta a kért szerződést felmutatni., felkérték, hogy hagyja el a birtokot.

 E két esetnek talán lesz valami pozitív hatása is Távolérvre nézve. Elgondolkozhat ugyanis a Városőrség vezetése rajta, hogy az öncélúan durva, fölényeskedő stílussal milyen eredményeket tudnak  elérni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a város polgárainak nagy része a határozott, de udvarias kérésre hajlandó együttműködni az őrséggel, avagy más hivatalos személyekkel, de a fenyegetések és sértések legtöbbjükből ellenállást váltanak ki. Mindez persze lehet, hogy a Városőrségnek azon a téves feltevésén alaupl, hogy az a jó, ha a polgárok félnek az őrség tagjaitól. Ez azonban alapvetően hibás elképzelés. A törvénytisztelő polgároknak bízniuk kell a városőrökben, mert ez lehet csak az alapja annak, hogy hozzájuk forduljanak segítségét, avagy a rendelkezésre álló információkat megosszák velük, és másként is segítsék munkájukat. Ha azonban a Városőrségről alkotott általános kép (mint láthattuk joggal) továbbra is ilyen marad, akkor nemhogy segítségre, hanem inkább akadályozásra számíthatnak a városőrök város lakóitól. Ez pedig mindenkinek rossz, rossz a városőröknek (főleg azoknak, akik nem ezt a stílust képviselik), mert nem jutnak egyről a kettőre, sőt, örökös konfliktusokba őrlik fel erejüket, és rossz a város lakóinak, mert a Városőrség nem képes ellátni valódi feladatát. A helyzet megérett hát a változásra, a kérdés csaka z, él-e majd vele a Városőrség vezetése.

A.C.